Heni

Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg címmel rendeznek kiállítást augusztus 2. és 31. között Keserü Ilona és Kun Fruzsina festőművészek munkáiból Pécsen  tájékoztatta a tárlatot szervező Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-t. A baranyai közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmény közleményében emlékeztettek: a két alkotó kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A pécsi Káptalan utcai Múzeum Galériában pénteken nyíló kiállítás a két életmű közötti kötelék néhány elemére, s arra mutat rá, hogy Keserü Ilona „varázslatosan sokszínű életműve” miként inspirálta Kun Fruzsina alkotói hangját. Azt írták: a két művészt ugyan generációk választják el egymástól, de egyeznek abban, hogy mindketten pécsiek, fontos igazodási pontot jelent számukra Martyn Ferenc, műveiben pedig egyfajta „gömbölyded” világ ölt testet. Hullámokból, íves formákból, csepp alakú motívumokból, gubancokból formálódó univerzumok ezek, amelyek belső szférákba, lírai dimenziókba vagy éppen a szem mögötti tartományokba vezetik a nézőt. Keserü Ilona Utóképek sorozatán a lecsukott szemhéjak mögött az empirikus látvány vibráló utóvilága tárul fel. A befelé forduló tekintet fénnyel telített képei a testhatárok képlékenységéről, a kontúraink bizonytalanságáról, a saját végtelenségünkről mesélnek. Kun Fruzsinát a nem látás, a nem tisztán látás érzésének képi megjelenítése foglalkoztatja: képein különféle tájak tűnnek fel az érdeklődő előtt, amelyek olykor valószerűnek, máskor különösnek, olykor pedig szürreálisnak hatnak. Keserü Ilona az évtizedek óta jelen levő, időszakosan felfeltűnő alapmotívumaiból, például a két ponton befűződő hullámvonalból vagy a gubancból olykor letisztult, halkan hömpölygő, máskor szenvedélyesen kavargó, hemzsegő világokat komponál, a sokszor ismételt színekkel, vibráló kolorittal tündöklő látványokat hoz létre. Kun Fruzsina tájait gyakran egy éles horizont dominálja, ami egyszerre elválasztja a kép két síkját, miközben tükrözi is azokat. A vonal, ami elválasztja a látszatot a valóságtól, a belső univerzumot a külső realitástól. A kiállítás a két életmű közötti kötelék néhány elemére mutat rá. Nem törekszik teljességre, csupán felvillant pillanatokat, megmutatja, hogy Keserü Ilona életműve hogyan hatott a formák, a vonalak, a képépítés és a színek szintjén Kun Fruzsina alkotói munkájára olvasható a kiállítást beharangozó közleményben. A tárlatról és a kiállítás kísérőrendezvényeiről a jpm.hu oldalon olvasható bővebb tájékoztatás. Fotó: Keserü Ilona Előérzet című festménye Facebook/BÁV ART Aukciósház és Galéria

Több mint félezer benevezett alkotás közül 158 művet válogatott be az öttagú zsűri a 70. Vásárhelyi Őszi Tárlatra – tájékoztatta a szervező Tornyai János Múzeum az MTI-t. A jubileumi kiállításra 226 alkotó jelentkezett 312 festménnyel, 126 grafikával, 70 plasztikával és 15 egyéb műfaji kategóriába tartozó munkával. Ezek közül válogatott a tárlat kurátora, Nátyi Róbert vezette zsűri, amelynek munkájában Ibos Éva, a Tornyai-múzeum főmuzeológusa, Boldizsár Boldi szobrász és Lenkey-Tóth Péter festőművész, a kiállítás két korábbi fődíjasa Szmrecsányi, valamint a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) is képviselő, több művészeti ágban is alkotó Elekes Károly is részt vett. Az október első szombatjától december elejéig tartó kiállításon a közönség 128 művész alkotásait láthatja majd az Alföldi Galériában. 87 festmény, 34 grafika, továbbá 33 plasztika és négy egyéb kategóriájú alkotás kap helyet a főtéri kiállítóhely földszinti termeiben. A zsűri döntött az elismerésekről is, melyeket a kiállítás megnyitóján adnak át, a fődíj mellett a többi közt az életműdíjról is, melyet az idei tárlaton résztvevő korábbi Tornyai-plakettesek egyikének ítélnek oda. A Vásárhelyi Őszi Tárlat a maga nemében egyedülálló képzőművészeti seregszemle Európában, ugyanis nincs még egy olyan kiállítás, melyet hét évtizede a pandémia időszakát leszámítva minden esztendőben megrendeznek, egyedül a kétévente megtartott Velencei Biennálé tekint vissza komolyabb múltra.